Már megint egy szórólap a postaládában

Ma is találtam egy szórólapot a postaládában. Jó minőségű fényes papír, színes, vastagabb. Igényes munka. Rajta egy bicikli szervíz 2000 Ft-os kuponja és természetesen az összes szolgáltatás felsorolása.

Nem írom le melyik cég, mer ha ez eljut hozzá, 100%-ig biztos vagyok benne, hogy félreértené.

Utálom az egész szórólap témát.

Utálom, amikor az utcán a kezembe nyomják. Olvasatlanul teszem a legközelebbi kukába. Mire odaérek, már tele is van vele. Az osztogató dobhatná bele az egészet. Vagy ki se kellene nyomtatni.

Utálom, ha hazaérve csak szórólap van a postaládában. Megállok, megkeresem a kulcsot, mert látom, hogy kaptam valamit. Kinyitom, csak egy szórólap. Lelépcsőzök kidobom a papírgyűjtőbe, ahol már ugyanebből sok van, majd bezárom a postaládát. Nem vásároltam még így soha semmit.

Miért vagyok ennyire ellene?

Kérdéssel válaszolok. Szerinted mennyi a valószínűsége, hogy egy darab papírfecnivel megtalálod az ideális vevődet?

Megmondom. Valahol a 0 és a 0,001 % között. Ezt gondolom az utcai és a postaládai szórólapozásról egyaránt.

Saját sztorim a másik oldalról:

2011-ben, amikor elkezdtük a borboltot akkor kizárólag webáruházként indultunk. Én értettem a webhez, a cég vezetője meg a kereskedelemhez. Email címeket gyűjtöttünk ingyenes kiszállításért cserébe és elindult a hírlevelezés.

Az elején igyekeztünk nem akciókat tolni, inkább borcsomagokat készítettünk téma szerint. Ezeket egy helyi nyomtatott bormagazinban is meghirdettük, mert ők voltak a borszakmai partnereink.

Mivel nagyon értenek a szakmához, ezért rábeszélték a kollégámat, hogy csináljunk szórólapokat, mert az mennyire jó lesz és ezzel a következő szintre léphetünk.

Azonnal tiltakoztam. 

Mondtam, hogy ne csináljuk, mert nem lesz semmi értelme. Sosem vettek komolyan. Árajánlatot kaptunk, valahol 80.000 Ft körül volt a végösszeg. Persze megnyertem a feladatot, hogy megszerkesszem, pedig nem is pályáztam rá. Elkészült egy rakás szórólap. Két nagy csomag.

Totál kész voltam. Annyira idegesített a dolog, hogy látni se akartam.

Valahonnan lettek osztogató emberek, akik valahol elkezdték kiszórni a városban. Kaptak az ismerősök, kaptak a belvárosi kávézók, éttermek és minden olyan hely, ahová az egyetemi újság kikerült. Ugyanis ott is volt egy kis ismeretségünk.

Aztán vártuk a megrendelés hullámot.

Nem jött.

Abban az időben nagyon kis költségvetéssel dolgoztunk, egyikünk sem keresett egyetlen Forintot sem a webáruházzal. Fájt, amikor ki kellett fizetni a szórólapokat.

Megmaradt a fele. Mit csináljunk vele?

  • Tegyünk bele minden rendelésbe!
  • Vigyük el az összes borásznak akivel kapcsolatban vagyunk!
  • Tegyük ki minden boros rendezvényen!
  • Az utolsó 200 db-ot pedig – igen – beszórtuk postaládákba.

Egyértelműen látszott, hogy elbukott az egész történet. Ennek ellenére rá lettem beszélve, hogy üljünk fel a biciklire és menjünk el a város egyik gazdagok lakta részére és kezdjük el beszórni a postaládákba.

Ezt soha nem meséltem el senkinek, annyira ciki volt.

Folyamatosan mondtam, hogy most épp megutáltatjuk magunkat mindenkivel, akihez bedobjuk.

Nem számított, végigcsináltuk.

A végén megkérdeztem a kollégámat: hány rendelésre számítasz? Azt mondta 15-20-ra minimum. Visszakérdezett, hogy én mennyire számítok. Nullát mondtam. Kinevetett.

Aztán vártuk a megrendelés hullámot.

Nem jött.

Mivel pontosan tudtuk hova szórtuk ki, egyértelműen látszott volna, ha eredményes volt az akciónk.

Nekem lett igazam. Egy rohadt rendelés nem jött.

Soha többé nem csináltattunk szórólapot és a kollégám is belátta, hogy nincs semmi értelme.

szórólap

Most azt kérdezed, hogy akkor miért csinálja mégis olyan sok vállakozó?

Elmondom mi történik a fejekben.

A kisebb cégek vezetői készíttetnek szórólapot. Ők szakemberek, gyártók, művészek, kereskedők, mérnökök. Nem marketingesek. A saját szakmájukban kiválóan teljesítenek, követik a trendeket, a legjobb termékeket szerzik be.

De nem marketingesek.

A nyomdák és a külső marketing cégek elhitetik velünk, a szórólap fontos, meg  jó dolog. Szerencsétlenek elfogadják, mert ezt értik, de túl bonyolultnak tartják megtanulni a közösségi média marketinget.

Valamit pedig csinálni kell, mert hirdetés nélkül nem jön a vásárló.

OK, legyen szórólap. Az üzlet létrejön.

A nyomdász örül, mert van egy megrendelése, használja gépeit. Felajánlja a jobb papírt, a nagyobb méretet, a kétoldalas nyomást, meg is szerkeszti stb. Jön a bevétel.

Cégvezető örül, szép színes papírt kap amin szerepel a büszkesége: a cége, a logó, az épület, a sok termék és a szolgáltatások listája. Gyönyörű! Dobban a szív, mosolyog a száj. Ezzel ütni fog a piacon.

A szerencsétlen ember, akinek a postaládájában landol – már nem örül annyira.

Olvasatlanul dobja a legközelebbi kukába, fel sem viszi a lakásba. A mi lépcsőházunkban van egy kosár a postaládák mellett arra a célra, hogy a reklámújságokat meg a szórólapokat kidobjuk. Szerintem én vagyok az egyetlen perverz, aki felviszi a lakásba. Korábban is csak azért hoztam fel, hogy blogot írjak az elemzéséből.

Az emberek nem kérnek ebből. Senki sem szereti, ha kéretlenül az arcába tolják a reklámot. Még a cégvezető meg a nyomdász se. De valamilyen érthetetlen dolog miatt ezt mindketten elfelejtik ha a saját cégeikről van szó.

Ha céged van, akkor most figyelj, mert elmondom mit kellene csinálni szórólapozás helyett:

  • Fényképeket.
  • Videókat.
  • Szövegeket.

Fényképet arról, ami a cégednél történik. Milyen folyamatok vezetnek odáig, hogy a terméked eljut a vásárlóhoz. Mutasd meg a hátteret, mutasd mi van a színfalak mögött! Mutasd be a beszállítódat, a gyártót, az alapanyagot, a kollégáidat. Vedd elő a telefonodat és fotózd le őket és töltsd fel a céges Facebook oldaladra, az Instagram csatornádra és a blogodra vagy weboldaladra.

Videót arról, ami a cégednél történik. Szándékosan írtam ugyanazt, mert mindenről készíthetsz rövid vagy hosszú videókat. A rövid formátum a Facebookon és az Instagramon lesz jó, a hosszabb a YouTube-on. Instára állított videót csinálj, YouTube-ra fektetve.

Szöveget arról, ami a cégednél történik. Már megint ezt írom, mert itt is ez lesz a legérdekesebb. Amit lefotóztál, levideóztál, annak a történetét írd le és csinálj belőle blog bejegyzést a céges weboldaladon. Azt oszd meg a Facebookon, vedd ki a legfontosabb mondatot és írd az Instagramra kitett fotó leírásába, majd írj hozzá 15-20 #hastag-et, hogy mások is megtalálják.

A teljes eszközigény: 1 db okostelefon.
A teljes költség: 0 Ft.
Időráfordítás: Minél több, annál több vevőd lesz.

A fent említett bicikli szerviz például csinálhatna esettanulmányokat az elromlott biciklikről. Mi volt a probléma? Milyen alkatrész hibásodott meg és miért? Melyik kolléga csinálta meg? Hogyan oldotta meg? Mekkora volt a mosoly a vevő arcán amikor újra ráülhetett?
Ezekről fénykép, videó, blog bejegyzés.

Mit nyersz vele?

  • Többen fogják látni, mint a szórólapodat.
  • A látogatók a saját döntésük alapján nézik végig a tartalmaidat, ezért nem idegesíted őket.
  • Nem mások tartalmai közé teszel hirdetést, hanem magát a tartalmat készíted.
  • Megismernek és látni fogják, hogy te is egy ember vagy, nem egy lelketlen cég.
  • A konkurenciád még jó eséllyel nem csinál ilyet, megelőzheted. Ha már csinálja, akkor itt az ideje elkezdened.

Mobil, mobil, mobil!

Mindenki mobilozik, ne próbálj romantikus álmokat dédelgetni. Cégvezetőként biztosan laptopon Facebook-ozol és emaileket is ott írsz. A vásárlód nem. Ő mobilozik egész nap.

Mindenki fent van a közösségi oldalakon.

Tudom, te is ismersz valakit aki nem fészbukozik. Képzeld, én is. De néz YouTube-ot, hallgatja a Spotify-t és weboldalakról is szerez információkat. Őt is el tudod érni. Ezért írtam, hogy a tartalmadat a lehető legtöbb formátumban az elérhető legtöbb csatornára ki kell tenned.

A szórólap ablakon kidobott pénz. Ne dobálj ki ablakon pénzt.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.